70-es évek

A 70-es évek eleje az újítások jegyében zajlott. 1970-ben átadták az iskola új, 4 tantermes tanügyi épületét, amelyben immár korszerű körülmények között folyhatott az oktatás.

A régi tanügyi épületet 60 fős kollégiummá kívánták átalakítani. Ebben az évtizedben újították fel a tanműhelyt, a mosodát és a raktárépületeket, tornaterem és sportpályák is épültek, valamint egy 300 fős konyha-ebédlő építése is elkezdődött.

Az iskolai képzés fő iránya továbbra is a nyolc általánost végzett tanulók képzése volt az 1704 szakszámú növénytermesztő gépész szakmára három évfolyamon.

A kollégiumi elhelyezés több helyen történt a városban.

A régi tanügyi épület kollégiummá való átalakítása csökkentette az elhelyezési problémákat, mivel sok vidéki tanuló jelentkezett az intézménybe.

1973. szeptember 1-jétől az iskola fenntartását, közvetlen irányítását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Felügyelőségétől az 1002/1973./I.26./ Mt.4. számú határozat és a 2/1973./I.26./MÜM számú rendelet alapján a Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya vette át.
A szakmai képzés mellett egyre nagyobb szerepet kapott a közismereti képzés, a kollégiumi nevelés és a sportélet.
Iskolai diákparlamenteket rendeztek, melyeknek keretében megismerkedhettek a diákok a szocializmus építésének országos, helyi, valamint iskolai eredményeivel és problémáival. Értékelték az ifjúság jogairól és kötelességeiről megfogalmazott elveket, a gyakorlati tapasztalatokat.
Sportegyesület is alakult, amelyben jelentős sikereket értek el az iskola tanulói tájékozódási futás, asztalitenisz, kézilabda, labdarúgás és atlétika sportágakban.

Honismereti szakkör, gépjármű elektromossági szakkör, az Iskolák a közlekedés biztonságáért mozgalomhoz való csatlakozás keretében KRESZ tanfolyamok, vetélkedők, természetjáró szakkör, irodalmi kör, iskolai könyvtár, Ifjú Gárda raj, Kilián MHSZ Lövészkör segítették a szabadidő hasznos eltöltését.

A KISZ is szerepet vállalt az ifjúság nevelésében: szervezte, támogatta, ösztönözte az egész tanulóifjúságot a tanulmányi munka javítására, a gyengébb tanulók segítésére, a beiskolázás előmozdítására, tartalmas tanórán kívüli sport és kulturális tevékenységre, a politikai ismeretek bővítésére, közhasznú munkára.

Az intézmény 1979. január 1-jétől Hajdúböszörmény város fenntartási és irányítási felügyelete alá tartozott, a szakmai irányítás kivételével, amit a Földművelésügyi Minisztérium változatlanul ellátott.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 20/1978. sz. határozata alapján 1979. március 20-án, amikor Hajdúvidet Hajdúböszörményhez csatolták, a Városgazdálkodás, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és a Gyógypedagógiai Intézet épületsora a Radnóti Miklós utca elnevezést kapta. Tanya 45/a helyett az iskola címe Radnóti út 3. sz. lett.