50-es évek
1950-ben jelentős változások indultak el mind az ország, mind az iskola életében. A Mezőgazdasági Szakiskola folyamatosan traktorvezetői (Hoffer, Sztalinyec) és cséplőgépkezelői tanfolyamokat indított. Országossá vált a beiskolázási terület, budapesti állami gazdaságokból, Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs megyéből küldtek hozzánk tanulókat. Jó eredménnyel felelős traktorvezető, gyengébb eredménnyel segéd traktorvezető lehetett a hallgató.
A politika beszűrődött az iskola életébe is:
1950. augusztus 2-án újabb változás történt az intézményben, megszüntették a tangazdaságot, a helyi állami gazdaságok vették át a földterület művelését.
Az országban is és iskolánkban is számos új kezdeményezés indult a mezőgazdasági szakképzés fejlesztése érdekében. Vándortanfolyamokat szerveztek, amelyekben az oktatás célja az volt, hogy a dolgozó parasztság széles rétegei számára mezőgazdasági szakismereteket nyújtsanak, emellett ismertetni kellett a dolgozó parasztsággal a nagyüzemi kollektív mezőgazdaság előnyeit és fölényét az egyéni gazdálkodással szemben, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságát, politikailag fel kellett felvilágosítani a dolgozó parasztságot, hogy felismerje helyzetét és feladatát az egyre növekvő falusi osztályharcban.
A Mezőgazdasági Szakiskolában traktoriskola kezdte meg működését; traktoros brigádvezető, raktárnokképző, kombájnvezetői, kombájnszerelői, növénytermelési brigádvezető és szerelőképző tanfolyamok indultak. Alapfokú gépjárművezetői vizsgát is tehettek azok, akik vontatóval már jártak és elvégezték az 5 hónapos gépesítési szakiskolát.
Különféle versenyfelhívások láttak napvilágot ebben az időben:
A megnövekedett tanulói létszám elhelyezésére kevésnek bizonyultak az iskola épületeiben kialakított hálóhelyiségek, ezért 1952-től az intézmény kibérelte a hajdúböszörményi Deák Ferenc utca 9. szám alatti épületet. 1953-ban minisztériumi utasításra a tanulói létszám 200 főre nőtt, így szükségessé vált az internátusi helyek további bővítése. A Jókai út 5. szám alatti KIOSZ helyiségét kapta meg az intézmény. A gyakorlati oktatás fejlesztése érdekében az iskola a területével határos 1,5 katasztrális hold földet 1 évre átvette a hajdúböszörményi Állami Gazdaságtól. Még ebben az évben elkezdték az ebédlő és a konyha átalakítását, a tanműhely és a gépszín építését. Igény merült fel az iskola udvarának kikövezésére, bebetonozására, illetve egy kövesútra, amely az Újfehértói útról ágazott volna az iskola területére.
A szocialista mezőgazdaság építése megkövetelte, hogy növeljék a mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező dolgozók számát. Kádereket is választottak a tanfolyamok hallgatói közül, akikről jellemzéseket készítettek.
A gyakorlati oktatás megvalósítása külső helyszíneken is zajlott. Az iskolának három tangazdasággal (Abaújszántó Tangazdaság, Debrecen Akadémia Tangazdaság, Hajdúdorog Technikum Tangazdaság) és a hajdúböszörményi Zója Tsz-szel volt patronálási megállapodása.
1954-től Struba Imre veszi át az intézmény vezetését. A minisztérium szoros felügyelet alatt tartotta a szakiskolákat, havonta különféle jelentéseket kellett készíteniük.
Igény merült fel a villamosításra, ezért a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat bekötötte az áramot az iskola területére. A szakmai oktatás színvonalának fejlesztése érdekében kovács- és hegesztőműhelyt építettek, alkatrészraktárral bővítették az iskola tanulmányi épületét.
A járművek számának növekedése miatt szükségessé vált a jogosítványok megszerzése is, így a tanfolyamok keretein belül vontatóvezetői, nagymotor-vezetői, személygépkocsi-vezetői jogosítványt is lehetett szerezni.
Az országos hiány miatt sokszor nehézségbe ütközött az iskola személyzetének és tanulóinak az ellátása.
A beszolgáltatási rendszernek is eleget kellett tenni, ami sokszor az étkezés hiányosságához vezetett.
Az 1956. október 23-a után bekövetkezett forradalmi események következtében a technikumok és a szakiskolák nagy részében megszakadt az oktatás. A tanulók többsége hazament, ám minisztériumi utasításra 1956. december 10-étől folytatni kellett a tanítást.
Az 1958-as év jelentős változásokat hozott a mezőgazdasági szakiskolák életében. Kétéves mezőgazdasági szakiskolai forma indult el a szakképzésben. Az 1958/59-es tanévben 2 éves mezőgazdasági gépész tagozat és 6 hónapos traktoros gépészképzés indult az iskolában. 1958. szeptember 2-án a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola megkezdte az első évfolyamát. 59 fővel indult a képzés. A hallgatók 18 és 22 év közöttiek voltak.
Állami gazdasági dolgozó: 15 fő. Gépállomási dolgozó: 4 fő. Termelőszövetkezeti tag: 6 fő. Egyéb dolgozó: 34 fő.
