„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn”

(Széchenyi István)

Hajdúböszörmény városa támogatta egy új iskolatípus, a gazdasági népiskola bevezetését a városban, mivel egy 1937-ben készített kimutatás magas tanulói létszámról árulkodott, emellett a városvezetés megismerte egy kiemelkedő fontosságú tanfelügyeleti látogatás tapasztalatait, elfogadta a kifogásokat, ezért jobbítani szeretett volna az oktatás helyzetén.

A városi kertészet melletti, a vasútvonal két oldalán fekvő területet 20 katasztrális holdra egészítette ki, amelyet az iskola rendelkezésére bocsátott és a terület használati jogát telekkönyvileg is biztosította.

Hajdúböszörmény városa támogatta egy új iskolatípus, a gazdasági népiskola bevezetését a városban, mivel egy 1937-ben készített kimutatás magas tanulói létszámról árulkodott, emellett a városvezetés megismerte egy kiemelkedő fontosságú tanfelügyeleti látogatás tapasztalatait, elfogadta a kifogásokat, ezért jobbítani szeretett volna az oktatás helyzetén.

A városi kertészet melletti, a vasútvonal két oldalán fekvő területet 20 katasztrális holdra egészítette ki, amelyet az iskola rendelkezésére bocsátott és a terület használati jogát telekkönyvileg is biztosította.

Az 1938/1939-es tanévben megnyílt intézményünk. Fiú- és leányosztályokban folyt a tanítás. A fiúkat elsősorban a mezőgazdasági termelés alapjaira oktatták, állattenyésztés, földművelés és növénytermesztés szerepelt az oktatási anyagban. A lányokat inkább a háztartási ismeretek elsajátítására ösztönözték, ők a főzés, a szövés, a fonás alapjait mélyíthették el, s így kiváló gazdaasszonyokká válhattak.

A Mezőgazdasági Népiskola főépülete a melléképületekkel együtt az 1944. október 22-től november 3-ig tartó harcokban súlyosan megrongálódott. A főépület 24 gránáttalálatot kapott. A könyvtár nyolcvan százaléka odaveszett. A háztartási felszereléseket teljesen elvitte a román katonaság. Az óriási nehézségek ellenére, az újrakezdés reményében 1944. december 3-án megindult az élet az iskolában.

Az iskola tangazdasága 20 katasztrális hold, ennyivel kezdte 1938-ban az alapításakor. Állatállománya: 2 tehén, 2 ló, 2 anyakoca, 5 hízó, 3 süldő, 80 baromfi. Terménykészlete: 45 q árpa, 12 q zab, 40 q csöves tengeri, 150 q széna, 20 q búza, 20 q borsó, 1 q mák.

Az iskolába járás április hónapig kifogástalan volt, ám ettől kezdve a hiányzások száma megnövekedett az otthoni munkák miatt, mert a tanulók tevékeny részt vállaltak a családi gazdaságokban.

A II. világháború befejezése után változások következtek be az iskola életében. Az intézmény a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá került, s Magyar Gazdaképző Iskola néven 1945. október 6-án kezdte meg működését. A tangazdaság gyarapodott 30 katasztrális hold földdel, amely a várostól 14 kilométerre helyezkedett el Pród területén. Az új tanévben 23 fiú és 14 leány iratkozott be.

A II. világháború után az állam fontos szerepet szánt a tanfolyamoknak: „Országunk elsőrendű érdeke, hogy a téli hónapokban legnagyobbrészt munka nélkül lévő földmíves lakosság részére megfelelő munka, illetve munkaalkalom biztosíttassék. E munkaalkalom csakis olyan természetű lehet, mely nem szakítja ki otthonából a vele foglalkozót és nem teszi gyökerét vesztett városi proletárrá, hanem az általa elért kereset a főfoglalkozás keresetéhez hozzáadva, tisztességes megélhetést tud nyújtani.

Az iskola és dolgozói jelentős szerepet vállaltak Hajdúböszörmény és a környező települések tanfolyami képzésében. A téli hónapokban az újföldhöz juttatott gazdák részére szerveztek tanfolyamokat. Emellett az évek során a következő képzések jelentették a parasztság számára az új ismeretek megszerzésének lehetőségét: gyapjú- és fonó tanfolyam, szabás-varrás tanfolyam, háztartási tanfolyam, főzőtanfolyam, szabadművelődési és magyar állami gazdasági tanfolyam, ezüstkalászos gazdasági tanfolyam, aranykalászos gazdaképzés, hatnapos baromfitenyésztési tanfolyam, hatnapos gazdasági tanfolyam, főző-és befőző tanfolyam, 50 napos gazdasági tanfolyam. 1949-től gépkezelői, illetve traktorvezető-képző tanfolyam is indult, amelynek csupán helyt adott az iskola, de külön előadói karral működött.

1950-ben jelentős változások indultak el mind az ország, mind az iskola életében. A Mezőgazdasági Szakiskola folyamatosan traktorvezetői (Hoffer, Sztalinyec) és cséplőgépkezelői tanfolyamokat indított. Országossá vált a beiskolázási terület, budapesti állami gazdaságokból, Borsod, Hajdú, Nógrád, Szabolcs megyéből küldtek hozzánk tanulókat. Jó eredménnyel felelős traktorvezető, gyengébb eredménnyel segéd traktorvezető lehetett a hallgató.

A politika beszűrődött az iskola életébe is:

„Nevelő munkánkban a hallgatókat a nagy Szovjetunió és annak bölcs vezetője Sztálin elvtárs iránti hűségre, szeretetre fogjuk nevelni. Megismertetjük a hallgatókkal a Bolsevik Pártot, a nagy októberi forradalom jelentőségét és hatalmas szerepét az emberiség életében, és hogy mit jelent a Szovjetunió békeharca a világ dolgozója és a békeszerető népek számára.

Neveljük a hallgatóinkat pártunk, Rákosi elvtárs iránti szeretetre, hűségre, áldozatkészségre, hogy dolgos jövőnk biztosítéka a Párt, amely Rákosi elvtárs vezetésével szervezi győzelmeinket és építi a szocializmust.

Ismertetjük Rákosi elvtárs életét, munkásságát, mit jelent számunkra az ő ébersége, bölcsessége. Neveljük a hallgatóinkat arra, hogy csak a munkás paraszt szövetség a munkásosztály vezetésével a szocializmus építése hozhatja meg a végleges felszabadulást, csak a munkásosztály vezetésével a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül szabadulhat meg dolgozóparasztságunk a kulákság kizsákmányolásától és ezen keresztül juthat el a boldog élethez.

Úgy neveljük a hallgatóinkat, hogy meggyőződéses hívei legyenek a kollektív gazdálkodásnak, szeressék a kollektív munkát. Tanítjuk és megszerettetjük a szocialista mezőgazdaságot, a Szovjetunió kolhozrendszerét, annak hatalmas eredményeit.

Neveljük hallgatóinkat proletárinternacionalizmus propagandájára és szellemére, neveljük a kozmopolitizmus, nacionalizmus, sovinizmus, és antiszemitizmus elleni harcra, amely a reakció, az osztályellenség legveszedelmesebb fegyvere. Neveljük hallgatóinkat a dolgozó nép hazájának szeretetére és az imperialisták gyűlöletére, az osztály elleni harcra.”

 

Hb., 1950. szeptember 30.                                                                Tőgyi Károly

  1. augusztus 2-án újabb változás történt az intézményben, megszüntették a tangazdaságot, a helyi állami gazdaságok vették át a földterület művelését.

A Mezőgazdasági Szakiskolában traktoriskola kezdte meg működését; traktoros brigádvezető, raktárnokképző, kombájnvezetői, kombájnszerelői, növénytermelési brigádvezető és szerelőképző tanfolyamok indultak. Alapfokú gépjárművezetői vizsgát is tehettek azok, akik vontatóval már jártak és elvégezték az 5 hónapos gépesítési szakiskolát.

Az 1958-as év jelentős változásokat hozott a mezőgazdasági szakiskolák életében. Kétéves mezőgazdasági szakiskolai forma indult el a szakképzésben. Az 1958/59-es tanévben 2 éves mezőgazdasági gépész tagozat és 6 hónapos traktoros gépészképzés indult az iskolában. 1958. szeptember 2-án a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola megkezdte az első évfolyamát. 59 fővel indult a képzés. A hallgatók 18 és 22 év közöttiek voltak.

Állami gazdasági dolgozó: 15 fő. Gépállomási dolgozó: 4 fő. Termelőszövetkezeti tag: 6 fő. Egyéb dolgozó: 34 fő.

Az intézmény az 1960/61-es tanévtől nem vett fel elsős tanulókat, a 2 éves mezőgazdasági gépészképzés szünetelt. Ismét a felnőttoktatásé lett a főszerep.

Az intézet feladatköre bővült:

–      alapfokú traktorvezetők képzése (4 hónapos),

–      traktoros-gépész szakmunkások képzése (6 hónapos),

–      mezőgazdasági gépszerelők képzése (5 hónapos),

–      egyes gépek kezeléséből speciális képzés bentlakásos tanfolyamokon.

  1. szeptember 1-jétől új korszak vette kezdetét az iskola életében, növénytermesztő gépész szakmunkástanuló fiatalok képzése indult 3 évfolyamon. A felnőttképzésről áttért az intézmény a fiatalok 3 évfolyamos iskolarendszerű képzésére. A diákok szerződést kötöttek gazdaságokkal, üzemekkel, ahol a sikeres vizsgák után elhelyezkedhettek.

A 70-es évek eleje az újítások jegyében zajlott. 1970-ben átadták az iskola új, 4 tantermes tanügyi épületét, amelyben immár korszerű körülmények között folyhatott az oktatás.

A régi tanügyi épületet 60 fős kollégiummá kívánták átalakítani. Ebben az évtizedben újították fel a tanműhelyt, a mosodát és a raktárépületeket, tornaterem és sportpályák is épültek, valamint egy 300 fős konyha-ebédlő építése is elkezdődött.

Az iskolai képzés fő iránya továbbra is a nyolc általánost végzett tanulók képzése volt az 1704 szakszámú növénytermesztő gépész szakmára három évfolyamon.

Az iskola továbbra is foglalkozott az üzemi felnőttképzéssel, illetve tanfolyamos iskolai képzés keretein belül közreműködött a fizikai dolgozók betanított, illetve szakmunkásképzésében és továbbképzésében.

Üzemi felnőtt tanfolyamai a megye különböző gazdaságaiban növénytermesztő gépész, traktorvezető betanított munkás, növényvédő betanított munkás, kombájnkezelői szakmában voltak.

1989-től életbe lépett az új szakképzési törvény. A mezőgazdasági gépszerelő szakma területén a képzési felügyeletet ellátó megyei tanács művelődési osztályának határozata alapján az I. és a II. évfolyamon a szórványképzés helyett az iskolában lévő tanműhelyi oktatásra tértek át.

Az 1989/90-es tanévtől a 122. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetből átkerült intézményünkbe a mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképzés, hiszen a növénytermesztő gépész és a mezőgazdasági gépszerelő szakmák egymáshoz közel állnak és sok szálon kötődnek egymáshoz.

Az 1991/92-es tanévtől kísérleti jelleggel beindult a növénytermesztő gépész és a mezőgazdasági gépszerelő szakma összevonásából két gépszerelő és gépüzemeltető szakmunkás osztály 80 fővel, valamint a gépjavító és karbantartó szakközépiskolai osztály 31 tanulóval.

A szerkezeti átalakulások során merült fel az a gondolat, hogy a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola megváltoztassa a nevét, és egy olyan személyiség nevét viselje, aki példaképe lehet minden gazdálkodással, tudománnyal foglalkozó intézménynek. A tantestület Széchenyi István neve mellett voksolt, ezt a névfelvételt a városi önkormányzat 1991. szeptember 5-én jóváhagyta, így az iskola új neve Széchenyi István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet lett. A névfelvételi ünnepségre 1991. október 15-én került sor, amelynek keretében az öt hajdúböszörményi termelőszövetkezet zászlót ajándékozott az iskolának.

A kilencvenes években kialakult az iskolai új képzési arculata: mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, illetve vadász-vadtenyésztő szakközépiskolai és mezőgazdasági gépszerelő és üzemeltető, általános kertész, általános állattenyésztő szakmunkás beiskolázású lett az intézmény.

1996-ban a szakmunkás tanulók továbbtanulását segítő 2 éves nappali képzési forma indult szakmunkások szakközépiskolája néven, ami nagy népszerűségnek örvendett. Szükségessé vált az iskola bővítése. 1997-ben adták át az 5 tantermet és 4 csoportfoglalkoztatót magában foglaló új iskolaszárnyat.

Az iskola fő irányvonala az új évezredben is a mezőgazdasági szakképzés maradt, ezen túlmenően azonban élelmiszeripari, közgazdasági és környezetvédelmi jellegű szakmák is megjelentek a szakmunkás-, illetve az érettségire épülő technikusképzésben. 2007-től a szakképzési törvénynek megfelelően az iskola új elnevezése Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium lett.

Jelentős eredmény volt, hogy a középfokú oktatás mellett az új évezredben a felsőfokú szakképesítés megszerzésére is lehetőség nyílt az intézményben.

2000-ben a Szent István Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kara (a mai neve: Károly Róbert Főiskola) a mezőgazdasági menedzserasszisztens szakot indította be az iskolában. A főiskola alapgondolata az volt, hogy a mezőgazdaság területén olyan szakemberhálózatot építsen ki, amely az agrármérnökök keze alá dolgozó, a technikustól magasabb végzettségű fiatalokból áll. A mezőgazdasági menedzserasszisztens képzés 2002-ben fejeződött be.

A 2004/2005-ös tanév tavaszán vette fel az iskola a kapcsolatot a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karával és közös megegyezéssel megállapodott egy felsőfokú szakmai képzés, a számviteli szakügyintéző oktatásában. Ez a keresztféléves képzés 2006-tól működik.

2006 őszén a Szolnoki Főiskola Mezőtúri Mezőgazdasági és Műszaki Fakultásának együttműködésével az Európai Uniós csatlakozás utáni változások követelményeinek megfelelően a mezőgazdasági műszaki menedzserasszisztens szakkal bővítették a felsőfokú szakképzési rendszert.

2002-ben adták át a kollégium új, 168 férőhelyes épületét.

2005/2006-os évtől sikerült beindítani az Arany János Kollégiumi Programot.

2007-ben sikeresen pályázott az intézmény az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programra.

2008-ban ünnepelte az iskola fennállásának 70. évfordulóját. Ez alkalomból emléktáblát avattak, amelynek megkoszorúzása minden évben a Széchenyi Hét nyitó eseménye.

  1. augusztus 1-jétől iskolánk fenntartója és működtetője a Vidékfejlesztési Minisztérium lett. Az intézmény új elnevezése: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola.
  1. szeptember 1-től a kollégium újra az intézményhez került, s az iskolai új neve: Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium, fenntartója és működtetője a Földművelésügyi Minisztérium.
  1. szeptember 1-től a berettyóújfalui tagintézménnyel bővült az iskola, amelynek a neve Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Brózik Dezső Tagintézménye.

A kezdeti „traktoros” iskolából a mezőgazdaság valamennyi ágát felölelő képzési struktúrát sikerült kialakítani, folyamatosan igazodva a kor követelményeihez, igényeihez. Elmondhatjuk, hogy elődeink példáját követve olyan középiskolát kínálunk, amely egyaránt vonzó a hajdúböszörményi és a környékbeli diákoknak.