A KEZDETEK

„Hajdúböszörmény megyei város képviselőtestülete örömmel veszi tudomásul a nagyméltóságú Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úr rendeletét, mely szerint a gazdasági ismereteknek a nép széles rétegeiben leendő elterjesztése érdekében Hajdúböszörmény városban önálló gazdasági népiskola szervezését vette tervbe.”

1938. március 26.

Hajdúböszörmény városa támogatta egy új iskolatípus, a gazdasági népiskola bevezetését a városban, mivel egy 1937-ben készített kimutatás magas tanulói létszámról árulkodott, emellett a városvezetés megismerte egy kiemelkedő fontosságú tanfelügyeleti látogatás tapasztalatait, elfogadta a kifogásokat, ezért jobbítani szeretett volna az oktatás helyzetén. A városi kertészet melletti, a vasútvonal két oldalán fekvő területet 20 katasztrális holdra egészítette ki, amelyet az iskola rendelkezésére bocsátott és a terület használati jogát telekkönyvileg is biztosította.

Az iskola az 1938/39-es tanévvel megnyílt, s a szükséges gyakorlóterület is rendelkezésre állt.

Fiú- és leányosztályokban folyt a tanítás. A fiúkat elsősorban a mezőgazdasági termelés alapjaira oktatták, állattenyésztés, földművelés és növénytermesztés szerepelt az oktatási anyagban. A lányokat inkább a háztartási ismeretek elsajátítására ösztönözték, ők a főzés, a szövés, a fonás alapjait mélyíthették el, s így kiváló gazdaasszonyokká válhattak. Az iskola tangazdasága 20 katasztrális hold, ennyivel kezdte 1938-ban az alapításakor. Állatállománya: 2 tehén, 2 ló, 2 anyakoca, 5 hízó, 3 süldő, 80 baromfi. Terménykészlete: 45 q árpa, 12 q zab, 40 q csöves tengeri, 150 q széna, 20 q búza, 20 q borsó, 1 q mák.

A II. világháború alatt is folyt a tanítás az intézményben. Nehéz körülmények között, szűkös anyagi lehetőségek mellett is próbálták fenntartani az iskolát. Az iskolába járás április hónapig kifogástalan volt, ám ettől kezdve a hiányzások száma megnövekedett az otthoni munkák miatt, mert a tanulók tevékeny részt vállaltak a családi gazdaságokban.

A Mezőgazdasági Népiskola főépülete a melléképületekkel együtt az 1944. október 22-től november 3-ig tartó harcokban súlyosan megrongálódott. A főépület 24 gránáttalálatot kapott. A könyvtár nyolcvan százaléka odaveszett. A háztartási felszereléseket teljesen elvitte a román katonaság. Az óriási nehézségek ellenére, az újrakezdés reményében 1944. december 3-án megindult az élet az iskolában.

A II. világháború befejezése után változások következtek be az iskola életében. Az intézmény a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá került, s Magyar Gazdaképző Iskola néven 1945. október 6-án kezdte meg működését. A tangazdaság gyarapodott 30 katasztrális hold földdel, amely a várostól 14 kilométerre helyezkedett el Pród területén. Az új tanévben 23 fiú és 14 leány iratkozott be.

A II. világháború után az állam fontos szerepet szánt a tanfolyamoknak: „Országunk elsőrendű érdeke, hogy a téli hónapokban legnagyobbrészt munka nélkül lévő földmíves lakosság részére megfelelő munka, illetve munkaalkalom biztosíttassék. E munkaalkalom csakis olyan természetű lehet, mely nem szakítja ki otthonából a vele foglalkozót és nem teszi gyökerét vesztett városi proletárrá, hanem az általa elért kereset a főfoglalkozás keresetéhez hozzáadva, tisztességes megélhetést tud nyújtani.

Az iskola és dolgozói jelentős szerepet vállaltak Hajdúböszörmény és a környező települések tanfolyami képzésében. A téli hónapokban az újföldhöz juttatott gazdák részére szerveztek tanfolyamokat. Emellett az évek során a következő képzések jelentették a parasztság számára az új ismeretek megszerzésének lehetőségét: gyapjú- és fonó tanfolyam, szabás-varrás tanfolyam, háztartási tanfolyam, főzőtanfolyam, szabadművelődési és magyar állami gazdasági tanfolyam, ezüstkalászos gazdasági tanfolyam, aranykalászos gazdaképzés, hatnapos baromfitenyésztési tanfolyam, hatnapos gazdasági tanfolyam, főző-és befőző tanfolyam, 50 napos gazdasági tanfolyam. 1949-től gépkezelői, illetve traktorvezető-képző tanfolyam is indult, amelynek csupán helyt adott az iskola, de külön előadói karral működött.